Stratégia és elemzés

Leverage Point Prioritisation

Határozza meg, hol tudnának kis változások nagy rendszerszemléletű hatásokat létrehozni. Hasznos rendszerszemléletű gondolkodáshoz, fenntarthatósághoz, szervezeti átalakításhoz és politikaalkotáshoz. A szempontok módosíthatók, bővíthetők és súlyozhatók.

Kezdés

01Mi ez
02Példaeredmény
03Mikor használd
04A lebonyolítás

Mi ez a keretrendszer

A beavatkozási pontok (leverage points) egy rendszer azon helyei, ahol egy kis változás az egész rendszer viselkedését elmozdíthatja. Donella Meadows 1999-es esszéjében írta le őket: „Leverage Points: Places to Intervene in a System”. A sablon öt szempont szerint veti össze a jelölt beavatkozási pontokat: rendszerszintű hatás, megvalósíthatóság, politikai elfogadottság, a hatásig eltelt idő és alkalmazkodóképesség. A szempontok módosíthatók, bővíthetők és súlyozhatók.

Milyen az eredmény

PÉLDA

Hol avatkozzunk be először?

Első helyezett

Az alapértelmezett lehetőség megváltoztatása

Rendszerszemléletű hatás 92%

Megvalósíthatóság 63%

Politikai elfogadhatóság 38%

Hatás időpontja 75%

Adaptálhatóság 50%

63%

Helyezés	Tételek	Rendszerszemléletű hatás 20%	Megvalósíthatóság 20%	Politikai elfogadhatóság 20%	Hatás időpontja 20%	Adaptálhatóság 20%	Pontok (súlyozatlan)	Győzelmi arány (súlyozott)
01	Az alapértelmezett lehetőség megváltoztatása	92% 22 győzelem· 2 vereség	63% 15 győzelem· 9 vereség	38% 9 győzelem· 15 vereség	75% 18 győzelem· 6 vereség	50% 12 győzelem· 12 vereség	76	63%
02	Teljesítményadatok közzététele	42% 10 győzelem· 14 vereség	58% 14 győzelem· 10 vereség	71% 17 győzelem· 7 vereség	33% 8 győzelem· 16 vereség	54% 13 győzelem· 11 vereség	62	52%
03	A finanszírozási képlet módosítása	17% 4 győzelem· 20 vereség	29% 7 győzelem· 17 vereség	42% 10 győzelem· 14 vereség	42% 10 győzelem· 14 vereség	46% 11 győzelem· 13 vereség	42	35%

A pontozás magyarázata

SZEMPONTOK SÚLYA — Az egyes szempontok százalékos súlya a táblázat fejlécében látható. Ha a beállításnál nem adtak meg mást, a súly a szempontok között egyenlő.

PONTOK — Az összes szempont pontjainak súlyozatlan összege: a győzelem 1 pont, a döntetlen vagy kihagyás fél pont, a vereség 0.

GYŐZELMI ARÁNY — Szempontonkénti súlyozott átlagpontszám százalékban. A győzelem 1-nek, a döntetlen vagy kihagyás felének, a vereség 0-nak számít, és minden megjelenített összehasonlítás beleszámít az összesbe, a kihagyások is. A szempontok közötti átlag a megadott súlyokkal készül.

Mikor éri meg

Egy rendszer — például ellátási lánc, szolgáltatási útvonal vagy helyi gazdaság — feltérképezése után használd, amikor több lehetséges beavatkozási pontod van, de korlátozott a cselekvési kapacitásod.

A csapda a leglátványosabb emelőt választani. Egy cél vagy költségvetési sor módosítása jól látszik; egy szabály vagy információáramlás megváltoztatása gyakran többet ér. A rendszerszintű hatás és a megvalósíthatóság külön összevetése mindkettőt szem előtt tartja.

Hogyan futtasd csoporttal

Sorolj fel minden beavatkozási pontot konkrét változásként, például „a várakozási idők heti közzététele”.
Állapodjatok meg a súlyokban erre a rendszerre és időtávra.
A résztvevők minden szempont szerint párban hasonlítják össze a beavatkozási pontokat. A résztvevőknek nem kell fiók a válaszadáshoz. Három-hat lehetőség kezelhetővé teszi: öt lehetőséggel és öt szemponttal mindenki 50 összehasonlítást végez.
Olvasd el az összesített rangsort, aztán a szempontonkéntit. A nagy rendszerszintű hatású, de alacsony politikai elfogadottságú pontnak szövetségesekre lehet szüksége, mielőtt meg lehetne mozdítani.